9.Fejezet - Kellemes meglepetés

-Sziasztok. - csilingelt Alice hangja a bejárati ajtóból. Damen és én csak elmotyogtunk egy helló-t miközben távolabb húzódtam tőle. -Azt hiszem jobb ha megyek , jó tanulást fiatalok. - mondta apa és felment a szobájába. Bárcsak én is megtehetném ugyanezt. -Gyertek beljebb... - köszörültem meg a torkom. Alice arcán barátságos mosoly ült , miközben betáncolt a nappali közepére és lehuppant a padlóra az asztal mellé. Edward követte a példáját , de nem mosolygott , az arca sima volt és érzelemmentes. Én Alice mellé ültem , a lehető legmesszebbre Damen-től. -Gondoltam minél többen vagyunk , annál jobb. Kevésbé uncsi. - villantott felém ragyogó mosolyt barátnőm. -Ühm igen ... akkor kezdjük a ... francia romantikával. - jegyzeteim között kezdtem kotorászni. Egész délután tanultunk. Alice és Edward tényleg mindenre tudták a választ , és ahogy észrevettem Damen-nek sincs szüksége korrepetálásra. Edward szótlan volt , csak néha szólalt meg , legtöbbször a könyveibe temetkezett. 1-2 alkalommal észrevettem , hogy engem néz , de amint találkozott tekintetem az övével , rögtön elkaptam róla a pillantásom , és a házira próbáltam koncetrálni. -Hát ez jó volt , gyakrabban csinálhatnánk ilyet. Ki hitte volna , hogy a tanulás élvezetes is lehet? - vigyorgott Alice amikor kikísértem őket. - Egyébként beszéltem apukáddal , szombaton nálunk alszol. - szélesedett ki a vigyora. -Rendben , de csak ha nem zavarok. -Te soha nem zavarsz Ash. A szüleink már nagyon várják , hogy megismerjenek. - pillantott fel Edward-ra , aki nem éppen kedvesen viszonozta ezt. -Oké akkor ... holnap találkozunk. - mire ezt kimondtam Edward egy biccentés után már el is viharzott a Volvo felé . Alice csak a szemeit forgatta majd egy puszi után követte testvérét. Damen még mindig az ajtóban toporgott. -Köszönöm a segítséget. -Szerintem nincs rá szükséged , sőt ... te segíthetnél nekem. - nevettem el magam. -Holnap látlak. - nevetett ő is és arcon csókolt. -Holnap. - mondtam , nem sokkal később ő is eltűnt a szemeim elől. Visszamentem a nappaliba és összepakoltam. Nagyot sóhajtva indultam fel a szobámba. Már csak megszokásból ültem le a gép elé , elindítottam a zenelejátszót miközben papírt és ceruzát ragadtam. Csak úgy mellékesen , unaloműzésként bejelentkeztem az e-mailemre. Magamban mérgelődtem a gép szédítő sebességén , közben a My dark side home - ot énekeltem együtt az énekesekkel , a kezem szinte magától mozgott a papíron. Felpillantottam a monitorra. Egy ismerős címről érkező levél várt a postaládámban. Félretettem a még csak vázlatszerű rajzomat és közelebb férkőztem a képernyőhöz. Megnyitottam a levelet , a küldő egy kaliforniai barátnőm volt. ASH! Sajnálom , hogy nem írtam de nagyon-nagyon elfoglalt voltam. Először is: HIÁNYZOL! A régi házatokba beköltözött egy család , sok gyerek , sok kutya. Az egyik az osztálytársunk lett , de a csaj közel sem olyan kedves mint Te. Téged nem pótol senki. A legfontosabb kérdés! Vannak jó pasik az új sulidban? Összejöttél már valakivel? Más téma , Wanda azt mondta , hogy még ne szóljak róla de nem bírom ki , muszáj elmondanom. Pár hét múlva meglátogatunk. 3 napra Forks-ba utazunk. Ugye van hely nálatok 2 régi barátnak? Ja és nem felejtettük el apukád szülinapját , mindketten üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük. Válaszolj amilyen hamar tudsz , és mesélj el mindent ami eddig történt az új helyen. Szeretünk Ashley! Wicky ( és Wanda ) Mosolyogva olvastam végig a levelet. Jólesett , hogy nem felejtettek el amint kitettem a lábam. Mielőtt válaszoltam volna átrohantam apához , az ajtaja nyitva volt. -Apu , kaptam egy e-mailt Wickytől , azt írja , hogy hamarosan meglátogatnak. Ugye nem baj ha itt maradnak pár napig? -Dehogy baj Kicsim , örülök nekik. Bár nem tudom mi ez a többesszám de szeretettel várom őket. - nevetgélt magában. -Hát Wicky és Wanda , megyek meg is írom a választ. Egyébként üdvözletüket és jókívánságaikat küldik , te majdnem szülinapos. - fordultam hátra az ajtóból. -Köszönöm , és üdv nekik is. - fordult vissza a dolgozatokhoz. Közelebb érve a szobámhoz , hallottam ahogy a Perfect skin című szám szól a hangfalakból , dúdolgatva vágódtam a székemre és kezdtem gépelni a válaszomat. Wicky ( és Wanda ) ! Örülök , hogy nem felejtettetek el ! Ti is nagyon hiányoztok nekem ! Itt mindenki nagyon kedves , és azt hiszem már barátokat is szereztem , de ez nem azt jelenti , hogy ti le vagytok cserélve. Apu üzeni "Üdv nekik is" és köszön mindent. Bármikor szívesen látunk titeket , és nem is kérdéses , hogy nálunk mindig lesz hely számotokra. Az új sulim jó , már amennyire egy iskola jó lehet. Apa lett a történelem tanárom , újra , itt sem úsztam meg. Vannak helyes fiúk , csak úgy hemzsegnek , de nem jöttem össze senkivel és úgy tűnik a közeljövőben nem is fog rám találni az igazi szerelem.Pontos időpontot még egyeztetünk , de már nagyon várlak titeket. Szeretlek Wicky ( és Wanda ) :) Ashley Elküldtem az e-mailt , de a mosolyt nem tudtam levakarni az arcomról. A régi barátaim ... egy pici darabka " az előző életemből ". Kikapcsoltam a gépet és az ágyamhoz sétáltam . Kezembe vettem anya képét. Egyszerű szürke kerete volt , de a benne lévő kép gyönyörű aranyozott fakeretet varázsolt belőle. Eszembe jutott valami , ami elsőre őrültségnek tűnt , de egyesek szerint segíthet , úgyhogy megpróbáltam. Törökülésben az ágy közepére kucorodtam , ölemben a képpel. Az üvegen keresztül anyu arcát simogattam , majd egy nagy levegővétel után megszólaltam. Először olyan volt , mintha magamban beszélnék , aztán ez a furcsa érzés megszűnt. Anyu halála előtt minden megbeszéltünk , ez most sem történt másképp. Minden fontos dologról beszámoltam " Neki " attól a naptól kezdve , hogy felébredtem a kórházban. Meséltem neki Edward-ról , Alice-ről és a többiekről , akiket megismertem itt , Forks-ban. Többször is elmondtam , hogy mennyire hiányzik nekem és apunak. Észre sem vettem , hogy kicsordultak a könnyeim. Biztos vagyok benne , hogy mindent hallott , és onnan ahol most van , bárhol is legyen az ... lát engem. Kicsit olyan érzésem volt , mintha itt lenne velem a szobában , tovább néztem a képet amikor kopogtak. -Kisasszony , ideje lefeküdni. - állt meg apu a nyitott ajtóban. Mikor meglátta anyu képét a kezemben és a könnyes arcomat szomorkás mosoly suhant át az arcán. - Jó éjszakát. -Jó éjszakát... - suttogtam , miután becsukódott az ajtó. Másnap reggel mindketten meglepődtünk , amikor a induláskor megláttuk ház előtt parkoló kocsit. -Jó reggelt. - táncolt elém Alice. - Na kinek kell egy fuvar?